Rólunk

Helytörténet:

A régészeti leletekből kiderül, hogy település környéke már a római korban lakott volt. A falu nevét viszont csak az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említik először írásban, Hedruch alakban. Akkor már plébániája is volt. 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond király uralmával elégedetlen urak, hogy az ország lakosságához kiáltványt intézzenek. 1443-ban Héderváry Lőrinc nádor birtokába került a település, amely városi rangot kapott. A középkorban a ferencesek kolostora állt itt, s az itt élő Atyai Péter prior kezdte írni az első magyarországi latin-magyar szótárt. Több műtárgy került a Nemzeti Múzeumba: a kolostor romjaiból növénydíszes faragott kő, XVI. századbeli késő gótikus bronz gyertyatartó és arany pecsétgyűrű. A török hódoltság után a község rohamos fejlődésnek indult. A XVIII. század végén már 728 lakosa és tanítója is volt.Az 1900-as évek elejére már 1200-an éltek Hedrehelyen. Említésre méltó, hogy a lakosság egy része a településen kialakult iparágakban dolgozott – agyagos és fazekas mesterként, gabona-, baromfi- és terménykereskedőként, valamint biztosítási ügynökként. Híres volt a község hidegvérű lóállománya. A beszolgáltatás évei sok szenvedést hoztak a lakóknak. A nagy múltú mezőváros hanyatlása ekkor indult meg. A földtulajdonosokat szövetkezetekbe kényszerítették, majd egyesítették a visnyeivel és a kőkútival. 1973-ban a felső tagozatos iskola Kadarkútra került, 1977-ben pedig az önálló tanács is megszűnt, lakossága rohamosan csökkenni kezdett.Az Önkormányzat mostani szervezeti formája 2013. január 01-óta áll fenn, Körjegyzőségbe lépett Mike, Hencse és Visnye községekkel. Helyben az óvoda működik, mint a Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tagintézménye. Az iskolába a gyermekek Ladra, illetve Kadarkútra járhatnak. Falugondnoki Szolgálatot segíti még a helyben lakók életminőségét. A település eddig is nagy figyelmet fordított az esélyegyenlőségre, a helyben lakó emberek nagy része összefogó, a településért és az ott lakókért könnyen mozgósítható.